shadow

Mitől függ, hogy jó-e egy vitaminkészítmény, vagy egy táplálék-kiegészítő? 2. rész

Honnan tudhatjuk, hogy jó-e egy vitaminkészítmény, vagy egy táplálék-kiegészítő?

Az általános összetételből:

Mindig ez legyen az első, amit megnézünk, és ne az aktív hatóanyag összetétel, ugyanis ez árul el a legtöbbet!

Az első és legfontosabb dolog, hogy ne legyen benne káros anyag, azaz az összetételében semmilyen olyan adalék ne legyen, ami szintetikus, nem lebomló, károsítja a szervezetünket, vagy a környezetet. Ez általában az “Ingredients”-ből derül ki, ahol tételesen fel kell sorolni mindent, ami az étrend-kiegészítőbe belekerült.

Ebből az információs részből kell kiderülnie annak, hogy a hatóanyag-összetételben felsorolt vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek milyenformában találhatóak meg a készítményben – szintetikus, izolált, egy növény részeként – és a kivonási eljárásra, vagy a kivonat, extrakció milyenségére is itt derülhet fény.

Ennél a résznél tudhatjuk meg azt is, hogy mi a kapszula anyaga (műanyag, cellulóz, növényi gél, állati gél, stb.) vagy ha nem kapszulás, akkor milyen eljárásnak köszönhető, hogy tabletta formájú (préselés, ragasztás), valamint itt kell felsorolni az egyéb állagbefolyásoló adalékokat is (térfogatszabályozó, csomósodást gátló, zselésítő, konzisztencia javító, fényező, színező). És ennél a résznél bújik ki a szög a zsákból akkor is, ha a termékben van hozzáadott cukor, aroma, vagy egyéb ízfokozó.

Ha ebben a felsorolásban találunk káros anyagot, akkor lehet bármennyire briliáns a hatóanyag összetétele, lehet bármennyire sok milligramm tömény csoda benne – NE VEGYÜK MEG!

Mire figyeljünk?

  • minél több növény neve szerepeljen itt latinul, illetve a növénynév és az utána következő extractum szócska is jókat sejtet
  • ha ennél a résznél csak vitaminok és ásványi anyagok neveit látjuk (Ascorbisc Acid, Tocoferol, Riboflavin, Calcium carbonate, Sodium Selenite, Biotin, Tiamin, Calcium pantotenate, Zinc Sulfate, stb.) akkor az garantáltan szintetikus.
  • ha azt látjuk, hogy pl.: ascorbic acid from acerola (C-vitamin acerólából kivonva), akkor az azt jelenti, hogy a termékben lévő aktív hatóanyag (vitamin, ásványi anyag, nyomelem) egy növényből lett kivonva vagy izolálva.
  • Itt láthatjuk az összetevők jelöléseiből (csillagozás, stb.), és az ezekhez fűzött lábjegyzetekből azt is, hogy a jelölt összetevő rendelkezik-e valami különleges tulajdonsággal: organikus, bio, Demeter, fermentált, szuperkritikus extrakcióval kivont, stb.

Az aktív összetevők hatóanyag tartalom szerinti (RDA% ) felsorolásából

Általában ez a felsorolás a legszembetűnőbb a címke vagy a doboz hátulján, és sokan erre hiszik azt, hogy ez az összetétel. Pedig nem!

Ez a rész csak azt árulja el, hogy milyen aktív hatóanyagból hány mg-ot vagy egyéb nemzetközileg elfogadott mértékegységgel jelölt mennyiségnyit tartalmaz a termék. Azaz itt a termék által tartalmazott vitaminok és ásványi anyagok neveit látod, mellette a mennyiséggel, és azzal a százalékkal, amelyből kiderül, hogy milyen mértékben fedezi az RDA szerinti napi szükségletet.

Nos ez az a rész, amit nem is érdemes elolvasni, mert a termék hatékonyságáról semmit nem árul el, és legtöbbször arról sem, hogy ezek a vegyületek milyen formában találhatóak a készítményben.

Ugyanis hiába van benne a termékben pontosan annyi szintetikus D-vitamin, amely az RDA szerint fedezi egy kisgyermek napi D-vitamin szükségletét, ha az nem olyan összetételben van, ami támogatná a hasznosulást. Márpedig a D-vitamin ha csak bejut a szervezetbe, de nem hasznosul, akkor többet árt, mint használ. Leginkább terheli a májat, gyulladásokat, hascsikarást, hasmenést, hányást okoz, megborítja a kalcium egyensúlyt – a kalcium nem csontokba fog beépülni, hanem az erek falára fog lerakódni, valamint a tüdőben és a májban, és hajlamosít az ekcémára.

A legtöbb jóhiszemű laikus sajnos mindig ennek a listának az alapján választja ki a vitaminját vagy az étrend-kiegészítőjét, és csak a mennyiségeket tartják szem előtt. Azt gondolják, hogy az a jó készítmény, amelyben jó sok milligramm vitamin és ásványi anyag van. Pedig a hatékonyság és a hasznosulás nem a mg-on múlik.

A milligramm a tömeg mértékegysége és nem a biológiai aktivitásé!

A biológiai aktivitás azt jelenti, hogy az adott hatóanyag mekkora mennyiségben és milyen mértékben hasznosul.

A különböző hatóanyagok hasznosulásával kapcsolatos humánklinikai vizsgálatok bebizonyították, hogy azonos mennyiségű szintetikus, természetes forrásból származó, illetve kettősen fermentált organikus hatóanyag biológiai aktivitása óriási mértékben eltér.

Az is bebizonyosodott, hogy az izolált vitaminokból gyakran a megadózisok sem hozták azt az eredményt amelyet egy biotranszformált (fermentált) vitaminból pár milligramm is képes volt produkálni, ugyanis az izolátumok molekulái sokkal kisebb, vagy sok esetben semmilyen aktivitással nem rendelkeztek.

Rendelkezünk mérési eredménnyel a C-vitamint illetően is. Az emberek nagy részének a megelőzéstudata csak a C-vitaminig terjed, ezért is ez az egyik legnépszerűbb és legkelendőbb vitamin. Ráadásul mi magyarok méltán büszkék lehetünk rá, hisz Szent-Györgyi Albertnek sikerült először izolálnia az aszkorbinsavat. A C-vitamin kutatások azóta is töretlenek.

De nem árt tudni azt, hogy a kísérletek egyre inkább azt igazolják, hogy a C-vitamin önmagában alig ér valamit, sokkal hatékonyabb, ha meghagyják természetes formájában. Ezt a tényt még Szent-Györgyi Albert is kinyilatkoztatta: “A paprika és a lime nyers kivonata hatékonyabb volt a skorbut ellen, mint az ezekből izolált C-vitamin.”

Ennek ismeretében a legtöbb valamire való cég megpróbálta természetes formában alkalmazni a C-vitamint úgy, hogy a termékeibe nem aszkorbinsavat tett, hanem acerolát, csipkebogyót, áfonyát. Ha mindezt fermentálják is, akkor lesz csak igazi a siker!

A szintetikus C-vitamin esetében a vizsgálati alanyok 158%-kal több C-vitamint ürítettek a vizelettel, mint a biotranszformált probiotikus C-vitaminnal élők.

A három különböző formájú C-vitaminnal folytatott kísérletek a következő megdöbbentő eredményeket hozták:

  • 500 mg-nál több szintetikus C-vitamin hosszútávú (több éven keresztüli) fogyasztásával pont az ellenkező hatást érjük el: immunromboló, elősegíti az oxidációs folyamatokat, rákkeltő
  • A legkisebb dózisú szintetikus C-vitamin is képes kimutatható sejtkárosodást okozni
  • hosszútávú szedése károsítja a vesét

Ilyen és ehhez hasonló kutatási eredmények tárházát tudnám felvonultatni azzal kapcsolatban, hogy mennyivel hatékonyabbak a probiotikus formában (fermentáltan) bevitt tápanyagok, mint az összes többi.

Miért van ez így?

Mert az emberi szervezet üzemanyaga a táplálék. A hatóanyagokat, amelyek az életben maradásunkhoz nélkülözhetetlenek, a természet  “alacsonyabb rendű” (növények, állatok) egyedei alakítják át számunkra hasznosítható – azaz TÁPLÁLÉK – formájúvá. Ezért minden olyan vegyület, amely táplálék kötésben található meg, az lényegesen jobban hasznosul, mint bármi más. A fermentációval a vegyületek olyan élő baktériumos közegben vannak, amelyet a szervezetünk baktérium flórája “felismer”, képes vele biokémiailag “kommunikálni”, ezáltal tudja sokkal jobban hasznosítani is.

Akkor miért nem így készül az összes vitamin?

Mert az eljárás drága, költséges, hosszú, macerás, és nagyon nagy szakértelmet kíván. Ráadásul a profit sem akkora rajta, mint a nagy tételben fillérekért előállított szintetikus izolált vitaminok eladásából.

Tudtad például azt, hogy az aszkorbinsavat a BASF gyártja egyedül a világon – akinek egyébként a Bayer a leányvállalata – és tőle veszi meg az összes olyan gyártó, aki aszkorbinsavat használ? Ez azt jelenti, hogy a 300 Ft-os benzinkúton is kapható vacaktól semmiben nem különbözik egy hálózatban árult C-vitamin, csak más a színe, íze és doboza, ráadásul ötször annyiba kerül, mint a benzinkúton kapható.

Mellesleg pedig a gyógyszergyáraknak nem érdeke, hogy a vitaminok valóban hatékonyak legyenek...

Amit a címke nem árul el soha

A címkének minden esetben azokat a vegyületeket kell tartalmaznia pontosan amelyeket beletett a gyártó. Semmi olyan nem tüntethető fel a címkén, ami nem került bele a termékbe.

Ennek ellenére, ha a terméken fel van tüntetve az, hogy a termék fermentált, akkor jó ha tudjuk, hogy több százezer olyan azonnal felszívódó rendkívül jótékony hatóanyag is van benne, amit soha nem rakott bele a gyártó, hanem a fermentációs folyamatok alatt képződtek. Ugyanis a fermentációs közegként résztvevő növények (fermentlé) hatóanyagai is belekerülnek a termékbe, annak ellenére, hogy a fermentlé nem.

Az alapanyag származási helye

Sajnos a címke sok esetben azt sem árulja el, hogy az alapanyag honnan származik. Ebből a szempontból a legrizikósabb készítmények az omega 3 készítmények, ugyanis a piacon fellelhető termékek 90 %-a a perui szennyezett halfeldolgozókból származik, és igen kétséges a tisztaságuk. Legtöbbjük át sem megy a California-teszten (azaz romlott), ezért erőteljes vegyszeres finomításnak teszik ki.

Peru partvidékén 27 halfeldolgozó van (de csak négynek van engedélye), és 3 finomító. A halolaj alapanyagául szolgáló halhulladék sokszor hetekig várakozik a tűző napon, mire feldolgozásra és finomításra kerül. Ez alatt megromlik, megrothad, megavasodik. Ennek egy részéből macskaeledel készül, de az arra is alkalmatlan hulladékból lesz a táplálék-kiegészítőkbe szánt omega 3 zsírsav. Még ott helyben felfőzik extra magas hőfokon, szétválasztják a szilárd alkotókat a folyékonytól, majd a folyékonyt újra felfőzik, hogy elpárologjon belőle a víz. A fennmaradó romlott halolajat vegyszeresen szagtalanítják, és behordózzák. Ezt a masszát vásárolják meg a gyártók, akik tovább finomítják, majd ki-ki a maga árfekvése szerint adalékolja, majd kapszulázza.

Csak olyan halolaj kapszulát érdemes venni, amely Alaszkából származik. Ha valóban onnan származik, akkor valószínűleg ez az információ szerepel a címkén, hisz a gyártó büszke rá. Ha a címkén semmilyen utalás nincs a halolaj származási helyére, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az perui!

Forrás: antalvali.com