shadow

Izomláz. Te is szereted?

Az izomláz – tévhitek, igazságok; régi és új elméletek; megelőzés és kezelés

Személyi edzői tevékenységem szinte hetente újra és újra előkerülő mondatai vendégeim részéről: „Holnap lesz izomlázam?” „Miért nem volt edzés után izomlázam?” „Sosincs izomlázam! Van értelme így edzeni?” „Izomlázat szeretnék!” „Izomláz nélkül nincs fejlődés?” „Az izomláz jó vagy rossz?” Ezekre a kérdésekre, felvetésekre szeretnék most mindenkinek válaszokat, iránymutatást adni.

Kezdjük az izomláz definíciójával

Az izmok fájdalmas gyulladása, ami egy nagy intenzitású sporttevékenység másnapján lép fel és általában 2-3 napig tart, súlyos esetben a hétköznapi mozgásban is akadályoz (pl.: járás, fésülködés, ablaknyitás).

Az izomláz keletkezésének jelenleg három oka ismeretes:

  • az anaerob (oxigén hiányában zajló folyamat, magas intenzitás esetén) energianyerés végtermékeinek felszaporodása (tejsav keletkezik, ami gyulladást okoz, ha helyben marad);
  • szabadgyökök felszaporodása (nagyon erős aerob – oxigén jelenlétében zajló – folyamat indul be és az égetés következtében a szénhidrát és zsír végtermékeként keletkezik);
  • a miofibrillumok (izomrost egyik alkotója) sérülései, szakadásai (nagy erőlködéstől az izmok miofibrillumai el tudnak szakadni, így mikrosérülések keletkeznek, amik gyulladáshoz vezetnek).

A legelső elmélet azonban manapság megdőlni látszik, hiszen tejsav viszont minden anaerob, magas intenzitású edzés után keletkezik (élsportolóknál is!). Ezen felül a tejsav felezési ideje (a vegyület felének lebomlási ideje) 20 perc, de az izomláz órákkal, többször napokkal a mozgás után jelentkezik.

Egy új elmélet viszont bebizonyosodni látszik, miszerint az erőteljes edzés utáni fájó érzést a sejteken belüli kalciumfeldúsulás is okozhatja. Intenzív edzés hatására a rostok megfeszülnek, a körülöttük lévő hártya pedig helyenként beszakad, ezeken a területeken jelentősen felszaporodnak a kalciumionok. Ennek következtében működésbe lép egy fehérjebontó enzim, amely gyulladást idéz elő, így közvetve szerepet játszik az izomláz létrejöttében.

Az izomláz megelőzése:

  • alapos bemelegítés
  • fokozatosan felépített edzések, terhelések
  • megfelelő levezetés, nyújtás (szabadgyökök, tejsav vérkeringéssel való elszállítása)
  • mikrosérülések kerülése (pl.: betonon futás)
  • mozgás előtt és közben ásványi anyag pótlás (kalcium, magnézium), melyek segítik az izommunkát.

Az izomláz kezelése:

Az izomlázakat nagyon nehéz megkülönböztetni egymástól, egyszerre is jelen lehetnek, ezért hatékony kezelésük is kérdőjeles. Ami biztos: minden olyan módszer támogatja az izomláz csökkentését, amely az adott terület keringését serkenti (a tejsav bontásának és a mikrosérülések gyógyulásának elősegítése).

Javaslatok:

  1. meleg vizes borogatás, forró fürdő,
  2. hideg-meleg váltó zuhany és a szauna, mivel a meleg növeli az izmok vérbőségét.
  3. A különböző sportkrémek is ezen az alapon működnek, hozzátéve a gyógynövényes hatóanyagaik gyulladáscsökkentő és regeneráló hatását.
  4. Az érintett területek óvatos masszázsa is segíthet a kezelésben.
  5. Kiegészítőként antioxidánsok és gyökfogó vegyületek (C- és E-vitamin) szedése is javasolt.
  6. A mozgást sem szabad teljesen elfelejtenünk, de figyeljünk az egyenletes és kíméletes terhelésre.
  7. Mikroszakadásos izomláz esetén (mely jellemzően akkor lép fel, amikor relatív nagy súlyokkal végeztetünk erősítő gyakorlatokat) inkább az izmok pihentetése, teljes nyugalma javallott.

Érdekesség:

Az amerikai Vermont Egyetem kutatói a meggylé gyulladáscsökkentő hatását használták fel kísérletükhöz. A résztvevőkkel ezt a gyümölcslevet itatták, majd az izomfájdalom mértékére koncentráltak. A megterhelés utáni izomfájdalmat a meggylét fogyasztók alacsonyabbra értékelték, mint a kontrollcsoport tagjai.

A Georgia Egyetem kutatói hasonló eredményre jutottak a koffeinbevitel és az izomláz kialakulásának vizsgálata során, de erre a koffein kérdéses hatásai miatt nem térnék ki részletesen.

Összegzés:

Izomlázra nem feltétlenül van szükség a fejlődéshez, de egy intenzívebb edzés után ne ijedjünk meg, ha megjelenik! Ez az izmoknak egy, a szokásosnál nagyobb, vagy új terhelésre adott válasza. Továbbá nem árt tudni, hogy a legártalmatlanabb fájdalmak egyike. Haladhatsz a jó úton akkor is, ha sosem jelentkezik, de néha azért jó érezni, hogy élsz, hogy keményen dolgoztál!

Szabó Dániel, személyi edző

Forrás: BioTechUsa