shadow

Vízzel idd a Proteint! – avagy: miért nem jó a tej

A tejsavó protein is tejből van. Akkor miért nem jó a tej?

Azért, mert a tejsavó protein tejsavóból van, nem tejből. A protein gyártás nem úgy működik, hogy befarolnak a tehenek a proteingyárba – behajtja őket a Béla egy nagy bottal meg pulikutyával és ott nagy fejés kezdődik -, hanem a gyárak már eleve kész tejsavó alapanyagot vásárolnak. A tejsavó a tejfeldolgozás során maradt melléktermék, aminek igen hasznos tulajdonságai vannak. A mi szempontunkból úgy kell felfogni, hogy a tejsavóprotein tejből készült, de a gyártás során megszabadult a tej rossz tulajdonságaitól.

A tej egy állat tejéből készül, annak emésztőrendszeréhez méretezve, tele az ember számára nem kívánatos allergénekkel és ember számára alkalmatlan összetétellel: nem alkalmas ember táplálására!  Az emberi anyatej és az állati anyatej különbözik: az állati anyatej más összetételű és allergén anyagokat is tartalmaz. Az ember csecsemőkorban iszik tejet, amikor nincsenek fogai és emésztőrendszere nem képes még szilárd táplálékot feldogozni. Ekkor olyan enzimek (laktáz) működnek amelyek az emberi anyatejet fel tudják dolgozni. Később ezen enzimek működése megszűnik, ez okozza pl. sokaknál a laktóz érzékenységet, a hasmenést, amit a tej vált ki.

Népegészségügyi okból a tejet régóta kívánatosnak tartják, ugyanis élelmiszerhiány idején ez volt az egyetlen könnyen és olcsón elérhető vitamin és ásványi anyag forrás. Ma azonban a minőség romlása (műtrágyázás, környezetszennyezés okán) és az ipari feldolgozás a tej minőségét teljesen lerontotta, bár még eredeti állapotában sem igen lenne alkalmas. Ezt persze nem fogja reklámozni a tejipar és manapság is sokaknak jobb tápanyagforrás, mint a semmi!

Vízzel idd a proteinport!
Vízzel idd a proteinport!

Eddig csak a valóban tehénből származó, igazi tejről beszéltünk: ma már a bolti tej egy tejporból visszahígított ital, tudomásom szerint a tejgyártás során  a tej zsír részét már nem az eredeti tejzsír adja (ami maga is elég gáz) – azt eltávolítják tejfölhöz és egyéb tejtermékekhez -, hanem hozzáadott állati zsiradék. Magyarul könnyen lehet, hogy az 1,5% zsírtartalom “sovány” disznózsírból van!

De nem ez a legnagyobb baj a tejjel!
A baj az egészség illúziója – az hogy aki tejet iszik, azt hiszi, ezzel megoldotta tápanyagbevitelt. Ez – különösen sportolóknál – nem így van!

Testépítők NEM TUDJÁK megoldani tejjel a fehérjebevitelt. Ha valóban 3,5% a fehérjetartalma literenként, akkor mennyit kell belőle meginni?

Szerencsére egyes tejtermékek – némileg hasonlóan a tejsavó proteinekhez – a tejnél sokkal jobb tulajdonsággal rendelkeznek, így alkalmasak az étrendünkbe való felvételre: ilyenek a sovány túrók és sajtok. A tejtermék fogyasztás sem helyettesíti a hús, hal és tojás fogyasztást! A sportoló húsevő állat!

A tej önmagában zsír és tejcukor tartalma, csekély fehérjetartalma miatt max. élvezeti cikk lehet annak, aki szereti.

A modern proteineket tejjel fogyasztva felesleges telített zsírt és cukort adunk hozzá a termékhez, lerontjuk a pl. a tejsavó protein jó tulajdonságait, jó felszívódását.

Ezért kell a proteint vízzel inni, különösen hogy ma már kiváló ízű termékek vannak!

Forrás: body.builder.hu

Nálunk, a Ge-Zo Fitben kiváló minőségű, BioTechUSA marha- és tejsavófehérjék kaphatók min. 30 g-os kiszerelésben: éjszakai (kazein tartalmú), zero (cukor-, transzzsír- és laktózmentes), magas koffeintartalmú (valódi instant kávéval), és 8 komponensű (BCAA + L-Glutamin + Kreatin + enzimek) választékban! Az ízek és ízkombinációk nevét hosszan sorolhatnánk… Információs pultunknál kaphatók vagy megrendelhetők!

Mitől függ, hogy jó-e egy vitaminkészítmény, vagy egy táplálék-kiegészítő? 2. rész

Honnan tudhatjuk, hogy jó-e egy vitaminkészítmény, vagy egy táplálék-kiegészítő?

Az általános összetételből:

Mindig ez legyen az első, amit megnézünk, és ne az aktív hatóanyag összetétel, ugyanis ez árul el a legtöbbet!

Az első és legfontosabb dolog, hogy ne legyen benne káros anyag, azaz az összetételében semmilyen olyan adalék ne legyen, ami szintetikus, nem lebomló, károsítja a szervezetünket, vagy a környezetet. Ez általában az “Ingredients”-ből derül ki, ahol tételesen fel kell sorolni mindent, ami az étrend-kiegészítőbe belekerült.

Ebből az információs részből kell kiderülnie annak, hogy a hatóanyag-összetételben felsorolt vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek milyenformában találhatóak meg a készítményben – szintetikus, izolált, egy növény részeként – és a kivonási eljárásra, vagy a kivonat, extrakció milyenségére is itt derülhet fény.

Ennél a résznél tudhatjuk meg azt is, hogy mi a kapszula anyaga (műanyag, cellulóz, növényi gél, állati gél, stb.) vagy ha nem kapszulás, akkor milyen eljárásnak köszönhető, hogy tabletta formájú (préselés, ragasztás), valamint itt kell felsorolni az egyéb állagbefolyásoló adalékokat is (térfogatszabályozó, csomósodást gátló, zselésítő, konzisztencia javító, fényező, színező). És ennél a résznél bújik ki a szög a zsákból akkor is, ha a termékben van hozzáadott cukor, aroma, vagy egyéb ízfokozó.

Ha ebben a felsorolásban találunk káros anyagot, akkor lehet bármennyire briliáns a hatóanyag összetétele, lehet bármennyire sok milligramm tömény csoda benne – NE VEGYÜK MEG!

Mire figyeljünk?

  • minél több növény neve szerepeljen itt latinul, illetve a növénynév és az utána következő extractum szócska is jókat sejtet
  • ha ennél a résznél csak vitaminok és ásványi anyagok neveit látjuk (Ascorbisc Acid, Tocoferol, Riboflavin, Calcium carbonate, Sodium Selenite, Biotin, Tiamin, Calcium pantotenate, Zinc Sulfate, stb.) akkor az garantáltan szintetikus.
  • ha azt látjuk, hogy pl.: ascorbic acid from acerola (C-vitamin acerólából kivonva), akkor az azt jelenti, hogy a termékben lévő aktív hatóanyag (vitamin, ásványi anyag, nyomelem) egy növényből lett kivonva vagy izolálva.
  • Itt láthatjuk az összetevők jelöléseiből (csillagozás, stb.), és az ezekhez fűzött lábjegyzetekből azt is, hogy a jelölt összetevő rendelkezik-e valami különleges tulajdonsággal: organikus, bio, Demeter, fermentált, szuperkritikus extrakcióval kivont, stb.

Az aktív összetevők hatóanyag tartalom szerinti (RDA% ) felsorolásából

Általában ez a felsorolás a legszembetűnőbb a címke vagy a doboz hátulján, és sokan erre hiszik azt, hogy ez az összetétel. Pedig nem!

Ez a rész csak azt árulja el, hogy milyen aktív hatóanyagból hány mg-ot vagy egyéb nemzetközileg elfogadott mértékegységgel jelölt mennyiségnyit tartalmaz a termék. Azaz itt a termék által tartalmazott vitaminok és ásványi anyagok neveit látod, mellette a mennyiséggel, és azzal a százalékkal, amelyből kiderül, hogy milyen mértékben fedezi az RDA szerinti napi szükségletet.

Nos ez az a rész, amit nem is érdemes elolvasni, mert a termék hatékonyságáról semmit nem árul el, és legtöbbször arról sem, hogy ezek a vegyületek milyen formában találhatóak a készítményben.

Ugyanis hiába van benne a termékben pontosan annyi szintetikus D-vitamin, amely az RDA szerint fedezi egy kisgyermek napi D-vitamin szükségletét, ha az nem olyan összetételben van, ami támogatná a hasznosulást. Márpedig a D-vitamin ha csak bejut a szervezetbe, de nem hasznosul, akkor többet árt, mint használ. Leginkább terheli a májat, gyulladásokat, hascsikarást, hasmenést, hányást okoz, megborítja a kalcium egyensúlyt – a kalcium nem csontokba fog beépülni, hanem az erek falára fog lerakódni, valamint a tüdőben és a májban, és hajlamosít az ekcémára.

A legtöbb jóhiszemű laikus sajnos mindig ennek a listának az alapján választja ki a vitaminját vagy az étrend-kiegészítőjét, és csak a mennyiségeket tartják szem előtt. Azt gondolják, hogy az a jó készítmény, amelyben jó sok milligramm vitamin és ásványi anyag van. Pedig a hatékonyság és a hasznosulás nem a mg-on múlik.

A milligramm a tömeg mértékegysége és nem a biológiai aktivitásé!

A biológiai aktivitás azt jelenti, hogy az adott hatóanyag mekkora mennyiségben és milyen mértékben hasznosul.

A különböző hatóanyagok hasznosulásával kapcsolatos humánklinikai vizsgálatok bebizonyították, hogy azonos mennyiségű szintetikus, természetes forrásból származó, illetve kettősen fermentált organikus hatóanyag biológiai aktivitása óriási mértékben eltér.

Az is bebizonyosodott, hogy az izolált vitaminokból gyakran a megadózisok sem hozták azt az eredményt amelyet egy biotranszformált (fermentált) vitaminból pár milligramm is képes volt produkálni, ugyanis az izolátumok molekulái sokkal kisebb, vagy sok esetben semmilyen aktivitással nem rendelkeztek.

Rendelkezünk mérési eredménnyel a C-vitamint illetően is. Az emberek nagy részének a megelőzéstudata csak a C-vitaminig terjed, ezért is ez az egyik legnépszerűbb és legkelendőbb vitamin. Ráadásul mi magyarok méltán büszkék lehetünk rá, hisz Szent-Györgyi Albertnek sikerült először izolálnia az aszkorbinsavat. A C-vitamin kutatások azóta is töretlenek.

De nem árt tudni azt, hogy a kísérletek egyre inkább azt igazolják, hogy a C-vitamin önmagában alig ér valamit, sokkal hatékonyabb, ha meghagyják természetes formájában. Ezt a tényt még Szent-Györgyi Albert is kinyilatkoztatta: “A paprika és a lime nyers kivonata hatékonyabb volt a skorbut ellen, mint az ezekből izolált C-vitamin.”

Ennek ismeretében a legtöbb valamire való cég megpróbálta természetes formában alkalmazni a C-vitamint úgy, hogy a termékeibe nem aszkorbinsavat tett, hanem acerolát, csipkebogyót, áfonyát. Ha mindezt fermentálják is, akkor lesz csak igazi a siker!

A szintetikus C-vitamin esetében a vizsgálati alanyok 158%-kal több C-vitamint ürítettek a vizelettel, mint a biotranszformált probiotikus C-vitaminnal élők.

A három különböző formájú C-vitaminnal folytatott kísérletek a következő megdöbbentő eredményeket hozták:

  • 500 mg-nál több szintetikus C-vitamin hosszútávú (több éven keresztüli) fogyasztásával pont az ellenkező hatást érjük el: immunromboló, elősegíti az oxidációs folyamatokat, rákkeltő
  • A legkisebb dózisú szintetikus C-vitamin is képes kimutatható sejtkárosodást okozni
  • hosszútávú szedése károsítja a vesét

Ilyen és ehhez hasonló kutatási eredmények tárházát tudnám felvonultatni azzal kapcsolatban, hogy mennyivel hatékonyabbak a probiotikus formában (fermentáltan) bevitt tápanyagok, mint az összes többi.

Miért van ez így?

Mert az emberi szervezet üzemanyaga a táplálék. A hatóanyagokat, amelyek az életben maradásunkhoz nélkülözhetetlenek, a természet  “alacsonyabb rendű” (növények, állatok) egyedei alakítják át számunkra hasznosítható – azaz TÁPLÁLÉK – formájúvá. Ezért minden olyan vegyület, amely táplálék kötésben található meg, az lényegesen jobban hasznosul, mint bármi más. A fermentációval a vegyületek olyan élő baktériumos közegben vannak, amelyet a szervezetünk baktérium flórája “felismer”, képes vele biokémiailag “kommunikálni”, ezáltal tudja sokkal jobban hasznosítani is.

Akkor miért nem így készül az összes vitamin?

Mert az eljárás drága, költséges, hosszú, macerás, és nagyon nagy szakértelmet kíván. Ráadásul a profit sem akkora rajta, mint a nagy tételben fillérekért előállított szintetikus izolált vitaminok eladásából.

Tudtad például azt, hogy az aszkorbinsavat a BASF gyártja egyedül a világon – akinek egyébként a Bayer a leányvállalata – és tőle veszi meg az összes olyan gyártó, aki aszkorbinsavat használ? Ez azt jelenti, hogy a 300 Ft-os benzinkúton is kapható vacaktól semmiben nem különbözik egy hálózatban árult C-vitamin, csak más a színe, íze és doboza, ráadásul ötször annyiba kerül, mint a benzinkúton kapható.

Mellesleg pedig a gyógyszergyáraknak nem érdeke, hogy a vitaminok valóban hatékonyak legyenek...

Amit a címke nem árul el soha

A címkének minden esetben azokat a vegyületeket kell tartalmaznia pontosan amelyeket beletett a gyártó. Semmi olyan nem tüntethető fel a címkén, ami nem került bele a termékbe.

Ennek ellenére, ha a terméken fel van tüntetve az, hogy a termék fermentált, akkor jó ha tudjuk, hogy több százezer olyan azonnal felszívódó rendkívül jótékony hatóanyag is van benne, amit soha nem rakott bele a gyártó, hanem a fermentációs folyamatok alatt képződtek. Ugyanis a fermentációs közegként résztvevő növények (fermentlé) hatóanyagai is belekerülnek a termékbe, annak ellenére, hogy a fermentlé nem.

Az alapanyag származási helye

Sajnos a címke sok esetben azt sem árulja el, hogy az alapanyag honnan származik. Ebből a szempontból a legrizikósabb készítmények az omega 3 készítmények, ugyanis a piacon fellelhető termékek 90 %-a a perui szennyezett halfeldolgozókból származik, és igen kétséges a tisztaságuk. Legtöbbjük át sem megy a California-teszten (azaz romlott), ezért erőteljes vegyszeres finomításnak teszik ki.

Peru partvidékén 27 halfeldolgozó van (de csak négynek van engedélye), és 3 finomító. A halolaj alapanyagául szolgáló halhulladék sokszor hetekig várakozik a tűző napon, mire feldolgozásra és finomításra kerül. Ez alatt megromlik, megrothad, megavasodik. Ennek egy részéből macskaeledel készül, de az arra is alkalmatlan hulladékból lesz a táplálék-kiegészítőkbe szánt omega 3 zsírsav. Még ott helyben felfőzik extra magas hőfokon, szétválasztják a szilárd alkotókat a folyékonytól, majd a folyékonyt újra felfőzik, hogy elpárologjon belőle a víz. A fennmaradó romlott halolajat vegyszeresen szagtalanítják, és behordózzák. Ezt a masszát vásárolják meg a gyártók, akik tovább finomítják, majd ki-ki a maga árfekvése szerint adalékolja, majd kapszulázza.

Csak olyan halolaj kapszulát érdemes venni, amely Alaszkából származik. Ha valóban onnan származik, akkor valószínűleg ez az információ szerepel a címkén, hisz a gyártó büszke rá. Ha a címkén semmilyen utalás nincs a halolaj származási helyére, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az perui!

Forrás: antalvali.com

Hogyan járul hozzá a glikémiás index az egészséges életmódhoz?

Mi az a glikémiás index (GI)?

A glikémiás index egy olyan 1 és 100 közötti numerikus érték, amely azt mutatja, hogy egy adott élelmiszer milyen gyorsan és mennyire tartósan emeli meg a vércukorszintet. Az étkezés során bevitt szénhidrátokból lebontott glükóz vagy más néven vércukor az emberi szervezet legfontosabb energiaforrása, amely a vérben keringve jut el a test különböző pontjain található sejtekbe.

Az alacsony GI-jű élelmiszerek csak minimális mértékben emelik meg a vércukorszintet, míg a magas GI-jű élelmiszerek a glükózszint jelentős emelkedését váltják ki, és fokozott inzulinreakciót vonnak maguk után (ami pedig nem túl szerencsés helyzet hosszabb távon).

Ha megnézzük a különböző szénhidráttípusokhoz tartozó GI-értékeket, azt találjuk, hogy egyes összetett szénhidrátok jobban megemelik  a vércukorszintet, mint az egyszerű szénhidrátok. Mivel a glikémiás index segítségével arányaiban meghatározható, hogy a szénhidrátok miként hatnak a szervezet vércukorszintjére, fontos eszközként használhatjuk azt azon ételek és élelmiszerek kiválasztásához, amelyek rövid és hosszú távon segítenek a vércukorszint stabilizálásában, illetve ellátják szervezetünket a szükséges energiával.

A glikémiás index fontos mutatónk
A glikémiás index fontos mutatónk (forrás: paleo.dieta-abc.hu)

Fenti kérdésre a válasz egyszerű: ha ismerjük egy adott élelmiszer glikémiás indexét, akkor tudjuk, hogy az miként hat a vércukorszintünkre. Ennek fényében pedig eldönthetjük, hogy mennyit és mikor fogyasztunk az adott ételből.

Ezzel a tudatos táplálkozással csökkenthetjük a koleszterinszintünket, megelőzhetjük a különböző szívbetegségeket és rákos megbetegedéseket, elkerülhetjük az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását, illetve elérhetjük és tartósan megőrizhetjük a szervezetünk számára optimális testsúlyt. Mivel számos kutatás bizonyítja az alacsony Gl-jű élelmiszerek tartós fogyasztásából származó előnyöket, érdemes áttekinteni a legfontosabb táplálkozási alapelveket.

Az egészséges táplálkozás alapelvei és a glikémiás index

A glikémiás indexértékek gyakran ellentmondásosak lehetnek, mivel az olyan élelmiszerekről, amelyekről azt feltételezzük, hogy magas GI-vel rendelkeznek, kiderülhet, hogy valójában alacsony glikémiás indexűek, és ez persze fordítva is igaz. Például ki gondolta volna, hogy a kristálycukor vagy a fehér kenyér GI-je alacsonyabb, mint a sült krumplié vagy a puffasztott rizsé? (Persze az más kérdés, hogy jelen esetben a kristálycukor tápértéke a nullához közelít – vitaminokat és ásványi anyagokat ne is keressünk benne!)

Ahhoz, hogy pontos képet kapjuk kedvenc ételeink GI-értékéről, érdemes alaposan tanulmányoznunk az alábbi táblázatot. Addig is íme néhány alapelv az egészséges táplálkozás és a glikémiás index közötti kapcsolat jobb megértéséhez:

  • A feldolgozott/finomított élelmiszerek jellemzően magas glikémiás indexszel rendelkeznek (lásd kristálycukor, fehér búzaliszt és társaik).
  • A keményítőt nem tartalmazó zöldségek jellemzően alacsony glikémiás indexszel rendelkeznek.
  • A fehérjetartalmú ételek – bár nem tartalmaznak sok rostot – jellemzően alacsony glikémiás indexűek.
  • A zsírok ugyan nem emelik meg a vércukorszintet, de ettől még koncentráljunk az egészséges zsírok és olajok fogyasztására (például extra szűz olívaolaj, lazac, diófélék és magvak).
  • Fogyasszunk magas rosttartalmú ételeket, mivel ezek emésztése és felszívódása hosszabb időt vesz igénybe, és kevésbé dobják meg a vércukorszintet. Itt jegyeznénk meg, hogy egyesek szervezetében a sok rost gázképződéshez és puffadáshoz vezethet, ezért a vízben oldódó rostokat tartalmazó ételek jobb választást képviselnek (ilyen például a banán, a sárgarépa, az eper, az édesburgonya, a zabkorpa és a zabpehely).
  • A vércukorszint megemelkedése az egyszerre fogyasztott ételektől is függ. Például ha magas Gl-jű ételeket fogyasztunk alacsony Gl-jű ételekkel, akkor ezek kiegyenlítik egymás hatását (már amennyiben nincs problémánk a vércukorszintünkkel).
  • Ha rendszeresen tápanyagokban gazdag és természetes ételeket fogyasztunk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy hosszú távon a vércukorszintünk nem fog kellemetlen kilengéseket produkálni.

 

Élelmiszerek glikémiás indexe (GI)

Jellemzően a 60 GI feletti élelmiszereket tartjuk magas glikémiás indexű élelmiszereknek. Ha problémáink vannak az optimális vércukorszint tartásával (túl alacsony vagy túl magas értékek), akkor érdemes a 40 vagy annál kisebb GI-jű élelmiszereket választani, mivel ezek kisebb kilengést okoznak a vércukorszintben. Továbbá, korlátozzuk a finomított cukor, méz, édesített gyümölcslevek, keményítőtartalmú zöldségek, fehér liszt, illetve az ezekből készült ételek fogyasztását.

Itt fontos azonban megjegyeznünk, hogy a magas GI-jű ételek nem feltétlenül ördögtől valók, és bizonyos esetekben a fogyasztásuk nagyon is indokolt lehet (például sportolóknál edzés során és/vagy közvetlenül edzés után, amikor is a szervezetnek azonnali felszívódású szénhidrátra van szüksége az optimális energiaszint helyreállításához).

A következő táblázatokban a viszonyítási alap az egyik legegyszerűbb szénhidrát, a szőlőcukor, amely 100%-ban glükóz, emésztést nem igényel, azonnal felszívódik a szervezetben, és maximális inzulinreakciót vált ki. Ebből kifolyólag a glikémiás indexe 100, és az összes többi élelmiszert ehhez viszonyítjuk.

 


 

Keményítő nélküli zöldségek

Megnevezés Glikémiás index (GI)
Spenót 15
Saláta 15
Cukkini 15
Spárga 15
Káposzta 15
Zeller 15
Uborka 15
Retek 15
Brokkoli 15
Kelbimbó 15
Padlizsán 15
Hagyma 15
Paradicsom 15
Karfiol 30
Zöldborsó 40
Sütőtök 50

Keményítőtartalmú zöldségek

Megnevezés Glikémiás index (GI)
Sárgarépa 47
Főtt burgonya 58
Édesburgonya 61
Cékla 64
Bugonyapüré 74
Sült burgonya 85

Gabonatermékek

Megnevezés Glikémiás index (GI)
Árpa 25
Teljes kiőrlésű száraztészta 39
Rozskenyér 41
Bulgur 48
Zabpehely 55
Zabkorpa 56
Basmati rizs 58
Hajdina 54
Kukorica 56
Kuszkusz 65
Köles 71
Fehér kenyér 70
Barna rizs 76
Puffasztott rizs 78
Fehér rizs 87

Gyümölcsök

Megnevezés Glikémiás index (GI)
Cseresznye 22
Grapefruit 25
Alma 38
Körte 38
Szilva 39
Szőlő 46
Őszibarack 42
Narancs 44
Banán 52
Kivi 53
Mangó 55
Sárgabarack 57
Ananász 59
Papaya 59
Füge 61
Mazsola 64
Sárgadinnye 65
Görögdinnye 71

Hüvelyesek

Megnevezés Glikémiás index (GI)
Szójabab 18
Lencse 28
Csicseriborsó 28
Vörösbab 28
Vajbab 31
Fehérbab 38

Tejtermékek

Megnevezés Glikémiás index (GI)
Natúr joghurt 14
Zsíros tej 28
Sovány tej 33

Édesítőszerek

Megnevezés Glikémiás index (GI)
Gyümölcscukor (fruktóz) 23
Méz 62
Kristálycukor (szacharóz) 68
Szőlőcukor (glükóz) 100

 Forrás: dietless.hu


Új rovatunk: Tények és tanulmányok

Sziasztok!

Örömmel értesítünk Benneteket, hogy fent nevezett új rovatunk megszületett (a BioTechUSA kutatási eredményeit felhasználva)! Az Alakformálás >> Táplálkozás menüben található, legalsó almenü, Tények és tanulmányok címmel. Ahogy a neve is mutatja, tudományos kísérleteken alapuló tényeket közöl egészségmegőrzéssel, tápanyagokkal, táplálkozással, edzéssel, és hasonló témákkal kapcsolatban,  amelyek néha igen-igen meglepőek! Biztosak vagyunk benne, hogy az oldalon szereplő egyik-másik kérdés már Bennetek is felvetődött, csak még nem jött rá megfelelő, vagy megbízható válasz… Most itt van, olvassátok bizalommal!!!

Néhány cím, a sietős olvasók kedvéért:

  •  Kardióval vagy súlyzós edzéssel gyorsabb a fogyás?
  • Még egy ok a spenótra!
  • Fruktóz para
  • Cinkkel rövidítsd a megfázás időtartamát
  • Edzés előtt nyújtás?
  • Kerüld el a túledzettséget!
  • Glutamin-tények
  • CLA-val a zsírpárnák ellen
  • Terhesség alatt is ajánlott az L-karnitin

…és még sok, fontos megállapítás, amit nem árt, ha tudtok.

Reméljük, megtaláljátok a számotokra leglényegesebb infókat! Az oldalt természetesen folyamatosan bővítjük!

Kellemes informálódást Mindenkinek! Ha bármilyen kérdésetek van, hívjatok bátran minket! Ge-Zo Fit

Regenerálódj gyorsabban, izmosodj hatékonyabban!

Az edzés utáni 45 perc a legkritikusabb időszak az izmok regenerációja és energiával történő visszatöltése szempontjából. Ekkor kellenek igazán a legjobb minőségű, leggyorsabb felszívódású tápanyagok, és pontosan ezért iszunk ilyenkor egy turmixot.

Ha ezt a 45 perces anabolikus kapunak nevezett időszakot kihagyod, akkor a gyors regenerációtól és az izomtömeg ideális növekedésétől veszed el az esélyt. Figyelj arra, hogy ezt a 4 táplálék-kiegészítőt biztosítsd az edzésed után azonnal!

1. Fehérje

A fehérje az egyik legfontosabb tápanyag az edzés után. Az izomzatod mikrosérüléseket szenved az edzés hatására (aminek nyilván ez is a célja, nem kell ettől megijedni), a fehérjében található aminosavak pedig „meggyógyítják” vagyis regenerálják ezeket a sérüléseket, amitől az izom nagyobb és erősebb lesz. Edzés után gyors felszívódású, könnyen emészthető fehérjeforrás szükséges, mint amilyen a tejsavó fehérje. A Tejsavó fehérje könnyen bomlik aminosavakra, amelyek aztán beépülnek fehérjeként az izomzatodban. A lassú felszívódású fehérjére is szükség lehet, hogy utána órákig jelen legyen a szervezetedben a szükséges aminosav mennyiség. Ezért szokták a lassú és gyors felszívódású fehérje formákat egy termékben kombinálni, de Te magad is elérheted ezt, ha edzés után 1-2 órával fogyasztasz egy teljes értékű ebédet, mint például csirke-rizs-zöldség, este pedig lefekvés előtt ledöntesz egy kazein turmixot.

Creatine pH-X - 210 kapszula2. Szénhidrátok

A szénhidrátok szintén fontosak az edzés után. Ez az egyetlen időszak, amikor a szervezetednek a fejlődés érdekében érdemes egyszerű szénhidrátot adni, hiszen az gyorsan visszatölti a glikogén raktárakat, ráadásul kaput nyit a sejteken azért, hogy a fehérje könnyebben bejusson, tehát gyakorlatilag segíti a fehérje beépülését. Ha nem fogyasztasz elég szénhidrátot, akkor a következő edzésen csökkent szénhidrátraktár kapacitással fogsz indulni. Ha diétázol, akkor helyettesítsd glutaminnal.

3. Kreatin

Okos dolog az edzés után kreatint is fogyasztani, mert fokozza az izmok tápanyagfelvételét. Ráadásul az energiaháztartás szempontjából is fontos, hiszen így tudod biztosítani, hogy megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre a következő edzésen is.

4. BCAA

A BCAA vagyis elágazó szénláncú aminosav az izomnövekedés szempontjából legfontosabb 3 aminosavból áll, amelyek a leucin, izoleucin és valin. A leucin közvetlenül fokozza a fehérje szintézist, valamint segíti a szénhidrátok, a kreatin és aminosav bejutását az izomsejtbe, így gyorsabb és hatékonyabb a regeneráció és az izomnövekedés. A katabolikus vagyis izombontó hatású kortizol hormon szintjét is csökkenti, amely egyébként edzés után nagyobb mennyiségben van jelen.

Jó edzést kíván a Ge-Zo Fit és a BioTechUSA!

Forrás: BioTechUSA

A fenti termékek kaphatók nálunk, a Ge-Zo Fit edző- és fitneszteremben! Kérd az információs pultnál! Ha esetleg nincs készleten a termék, pár napon belül beszerezzük Neked! A BioTechUSA termékeiről bővebben a BioTechUSA termékek menüben olvashatsz, galériánkban és árlistánkon pedig megtalálhatók az árak is. Kellemes keresgélést kívánunk!!!

Van kedvenc diétás recepted? Küldd be nekünk!

Figyelem!

Új oldallal bővültünk, mégpedig az “Alakformálás” —> “Táplálkozás” menüben lévő Diétás recepttár-ral! Az oldalt TI SZERKESZTHETITEK, mert az általatok beküldött, – szerintünk a legjobbnak vélt recepteket tesszük itt közzé!

Ha fotót is tudtok mellékelni, az már tényleg király! Várjuk tehát receptötleteiteket, amelyek nektek is bejöttek; magas fehérje- , alacsony zsír- és szénhidráttartalmúak (vagy legalábbis csökkentett mennyiségben tartalmaznak zsírt és szénhidrátot). Nem gond, ha nem számolod ki a tápanyagok mennyiségét, lényeg, hogy ne tartalmazzon “tiltott” összetevőt!

Készül egy kis segédprogram, amellyel könnyen és gyorsan halad majd a receptküldés, de ha nem tudod kivárni amíg elkészül, kérünk, ne tartsd magadban a fincsi ötleteidet! ;-)

Étvágygerjesztőként már közzétettünk néhány desszertkártyát, de jöhetnek az egytálételek, levesek, salik, husik, stb.! A recepteket ide küldjétek! Előre is köszönjük a segítségeteket, ötleteiteket! Üdvözlettel: Ge-Zo Fit